A pszichológiai tanácsadásban egészséges személyek vehetnek részt, akiknek általánosságban bizonyos élethelyzeti elakadásuk vagy döntési nehézségük van. Képzeljük el, hogy a tanácsadás folyamata egy utazás, mondjuk egy távolsági buszon. Egy olyan távolsági buszon, amelynek ez az első útja azon az útszakaszon. Éppen ebből kifolyólag előre nem látjuk pontosan mennyi a menetidő, van-e bármilyen akadály útközben, mennyi a felszálló és leszálló utas, történik-e bármi, ami miatt még tovább tarthat az út.
Egyvalami azonban biztos: a végállomás. Ez maga az egész folyamatnak a célja, hogy adott végállomásra elérjen a kliens az útja során. Ezt a konkrét célt alapvetően a személy fogalmazza meg, aki maga a buszvezető: neki kell tudnia hova szeretne eljutni a járművel. Én abban tudok segíteni, hogy milyen irányokba indulhat el ezen az úton, nem feltétlenül az idői perspektíva szempontjából a “leggyorsabb” utat kiválasztva, hanem a vezető által preferált szempontok figyelembevételével.
A célt az első vagy második alkalmon fogalmazza meg a kliens, aminek konkretizálásában segítséget adhatok. Ebben a szakaszban tervezzük meg az utat. Következő lépés, maga az úton való elindulás, aminek hossza az imént felsorolt metaforikus eshetőségek miatt nem feltétlenül számszerűsíthető konkrétan. Az út során bármilyen akadályba is ütközzön a sofőr, diszpécserként a segítségére sietek, ugyanakkor minden döntést a jármű vezetőjének kell meghoznia. Lehet, hogy egy ideig dugóban fog állni, vagy pihenőt kell tartania, vagy éppen a csomagtartóba pakolt bőröndöket kellene átnéznie, nincs-e benne valami olyan súly, ami lassítja a jármű sebességét. Az út vége felé érve tudni fogja a sofőr, hogy a közelben jár, a települést jelző tábla ebben segít. A végállomásra érve pedig ideiglenesen befejeződik a közös utunk, ugyanakkor a végleges lezáráshoz a tapasztalatok átbeszélése is szükségeltetik a folyamat végén.
Hatékonyságunkat az fogja mutatni, hogy innentől kezdve az adott személy (a sofőr) már diszpécser segítsége nélkül is el mer indulni ismert vagy ismeretlen utakon és nem téved el. A folyamat során a járművet Én adom, aminek felszereltsége legjobb tudásom szerint biztonságos. Célom tehát, hogy egy olyan biztonságos légkört teremtsek a konzultációk során - a feltétel nélküli elfogadás, megértés, támogatás és előítélet-mentesség keretein belül-, amik segítenek a személynek megnyílni és őszintén beszélni önmagáról és életéről. Ugyanis ennek köszönhetően a kliens - autonómiájának megőrzésével párhuzamosan - el tud indulni az általa választott úton.